Gratuláció a messzi távolból

Tisztelt Megjelentek!

Őszintén sajnálom, hogy nem lehetek személyesen jelen a Keviföld Alapítvány, a Korda Vince Alapfokú Művészeti Iskola V. Nagykunsági Társastánc Fesztiválján, hiszen egy olyan különleges városi kulturális program ez, amelyet saját benyomásaim alapján kivételesnek érzek. Vélhetően ebben benne van, hogy őszinte csodálattal adózom mindenkinek, aki a társastánc műfajában elmélyülhet, hiszen nekem ez soha nem adatott meg belső korlátok és nem tagadott tehetségtelenség miatt. Az a generáció vagyok, aki csodálattal nézte Patrick Swayze és Jennifer Grey alakítását a Dirty Dancing c. filmben és sokszor képzeltem el, hogy milyen nagyszerű dolog is lenne táncolni. Ugyanakkor mindehhez sem bátorságom, sem tehetségem nem volt, s valószínűleg innen jön csodálatom mindenki felé, akik nemcsak időt szánnak arra, hogy társastáncokat tanuljanak, hanem a bátorságuk is meg van ahhoz, hogy kiálljanak és a megtanultakat másoknak megmutassák.

Szintén egy személyes vonatkozása a területnek életemhez, hogy több lánygyermek édesapjaként nagyon megkedveltem Jane Austen regényeit, ami az angliai XVIII. századnak egy olyan részébe enged betekintést, ami méltósággal, eleganciával biztosítja a lehetőséget az emberi kapcsolatokra. Ennek a méltóságnak és eleganciának egyre inkább a kiveszését látom a társadalomból, a jelenkorból, s épp ezért jelent megítélésem szerint külön értéket, hogy vannak, akik ezt a 300 éves hagyományt, a társastáncot a mai napig gyakorolják.

Az angol ipari forradalom után a falusi táncok hagyományából indult el a társastáncok népszerűsége és a XIX. század közepén vált általánosan elterjedtté mind a paraszti eredetű táncok, mind a keringő, mind a polka, mind a báli csárdás. A XIX. század második fele és XX. század első harmada voltak azok az időszakok, amelyekben leginkább a társadalmi érintkezésnek, a férfi-női ismerkedésnek a legfontosabb terét adták a táncok számára kialakult bálok. A XX. század közepétől a jazz-szel megjelent a foxtrott, kialakultak a latin-amerikai, afrikai, afro-kubai eredetű táncok, s vélhetően a mai este fellépői annak a megmérettetésnek a hagyományát követik, amely az első táncvilágbajnokság során megjelent 1909-ben Párizsban. A társastáncok a hagyományos női-férfi kapcsolatokról, a kölcsönös tiszteletadásról, egymás megbecsüléséről szólnak, s a tánc tanulása a másik számára megadott tisztelet mellett egyértelműen szól saját magunk megismeréséről, saját képességeink fejlesztéséről, s mára a hagyományőrzésen kívül a zenei kultúra, a mozgáskultúra, a kapcsolati kultúra, s egy kicsit a sport megjelenésének együttes ötvözetét adják.

Sajnos mindez az én életemből kimaradt, de őszinte csodálattal nézem azokat a tehetséges párokat, akik fellépnek egy-egy ilyen rendezvényen, őszinte tisztelettel adózom mindazoknak, akik az V. Nagykunsági Társastánc Fesztiválon fellépőként megjelentek. Ezúton a messzi távolból is teljes tiszteletemet fejezem ki a felkészítőknek és a program megrendezőinek. Nagyon köszönöm a rendezvény megszervezését segítő kormányzati támogatásokat, s ezúton nagy szeretettel, tisztelettel valamennyiüknek nagyon kellemes szórakozást kívánok a mai estére! Mindezeken túl őszinte köszöntemet és gratulációmat fejezem ki a mai napért, estéért a Korda Vince Alapfokú Művészeti Iskola oktatóinak, tanulóinak egyaránt, kifejezve sajnálatomat, hogy gratulációmat személyesen nem adhattam át, és nem lehetettem ott személyesen.