A város szociális ügyeiről

Tisztelt Túrkeveiek!

E hét elején jeleztem, hogy két fontos dologról szeretném dilemmáimat megosztani a város lakosságával (habár azóta még egy fontos dolog eszembe jutott, amiről talán holnap írok). Ebből az első az orvosi ellátás problémája volt, amire rendkívül kevés reakció érkezett, de abban bízom, hogy bejegyzésem alkalmas volt arra, hogy felhívjam erre a gondra a figyelmet. A másik súlyos probléma a város szociális ellátásainak kérdése.

A legtöbb túrkevei ember soha nem találkozik azzal, hogy segélyt, támogatást vegyen igénybe. Ugyanakkor a városnak egy kisebb része (kb. 100 ember) folyamatosan rászorul szociális támogatási formákra, amelynek forrásai egyre szűkösebbek. A koronavírus világjárvány idején megszűnt a fiatal házasok lakáshoz jutásának támogatása, de egyre több forráshiány jelentkezik a temetési segély, a gyógyszer támogatás, a lakhatási támogatás és az eseti segélyek vonatkozásában is. Azt kell tudnia a város lakosságának, hogy a Magyar Kormány normatíva finanszírozásában megszűntette az ezzel kapcsolatos juttatásokat Túrkeve Város Önkormányzatának.

Hivatalba lépésem évében, 2019-ben a Magyar Állam 70 millió Ft-ot biztosított szociális ellátásokra városunkban. Ahhoz, hogy a normatívát az önkormányzat felhasználja, év végén munkatársaim és a Szociális Bbizottság azzal foglalkozott, hogy karácsony előtt még szociális támogatást adhasson a rászorulóknak. Egy évvel később, 2020-ban ennek a normatívának az összege már pontosan a felére, 35 millióra csökkent éves szinten. Többek között ezért szűnt meg a fiatal házasok lakáshoz jutási támogatása is. 2021-2022-ben (csak úgy, mint az idei évben) a Magyar Államtól szociális ellátásokra 0, azaz nulla forint támogatás érkezik. Emiatt az ilyen jellegű költségeket a város saját közhatalmi bevételeiből biztosítja, mely források rendkívül túlterheltek. Ha ezt le akarom fordítani, ez azt is jelenti, hogy abból a forrásból megy el a pénz szociális ellátásokra, amiből például közutakat javíthatnánk.

A 2023. évi költségvetés kialakítása rendkívül sok dilemmát okoz, hiszen a források nem növekedtek, miközben a kiadások jelentős mértékben megnőttek. Ez azt is jelenti, hogy a szociális ellátások összege az infláció miatt egyre értéktelenebbek, egyre szűkösebbek. A Magyar Országgyűlés múlt év őszén arról döntött, hogy megpróbál kivonulni a szociális ellátásokból és gyakorlatilag jogszabályba iktatta, hogy a gondoskodás kötelezettsége legelső sorban már a családé. Az államfő által is aláírt jogszabálymódosítás egyértelműen a szociális védőháló csökkenését eredményezi és abba az irányba mutat, hogy az emberek saját magukról gondoskodjanak. Nem szeretném az Országgyűlés döntését kommentálni, mindenki kialakíthatja az ezzel kapcsolatos véleményét maga, de városvezetőként tájékoztatnom kell a város lakosságát arról, hogy egyre kisebb mértékben lehet bárkinek segélyre, támogatásra alapoznia megélhetésének segítését. Az önkormányzat nem tud szegénységet kezelni és a szociális ellátásokhoz szükséges forrásai hiányoznak. Nagyon kérem az érintetteket, hogy mindezek miatt ne a hivatal munkatársaival vitázzanak, még kevésbé gondolják azt, hogy nálam fogadóórán segélyeket lehet kérni, mert az ezzel kapcsolatos állami álláspont világos: gondoskodjon a család és a túrkevei önkormányzatnak pedig ilyen normatívára forrást nem biztosít.

Kérem ez ügyben megértésüket! Nekünk is nehezebb így, tudjuk, hogy vannak néha, akik önhibájukon kívül kerülnek nehéz helyzetbe, de a szegénység kezelésének lehetőségei egyre szűkösebbek rajtunk kívülálló okok miatt. Őszintén sajnálom, én is jobban örülnék, ha többet segíthetnénk a rászorulóknak, de a lehetőségeink erre sajnos rendkívül szűkülnek.