Nyugalom!

Tisztelt Túrkeveiek!

Nyugalom! Valami félreértésről lehet szó, nem igazán értem a felháborodást. Sajnálni én is sajnálom János távozását, de azért nem bánnám, ha kissé higgadtabb tárgyilagossággal közelítenék meg a megtörtént eseményt.

1. Arra kértem Ökrös Jánost, hogy folytassa a korábbi munkakörét, hiszen látványos eredményeket ért el mind a közmunkások irányításában, mind a közterületek kezelésében. Személyes döntése volt, hogy nem fogadja el a felajánlott státuszt, és inkább a közös megegyezéssel történő távozás mellett döntött. Így döntött, én meg elfogadtam, illetve az elfogadást javasolom a képviselő-testületnek.

2. Ha én egyoldalúan rúgtam volna ki (amit meg sem tehettem volna, hiszen határozott idejű munkaszerződése volt, ami még nem járt le), akkor is meglepetéssel fogadnám azt a hozzáállást, hogy népszavazás kezdődjön arról, kikkel kell együtt dolgoznom. A képviselők választott tisztségviselők, de az önkormányzatnál a munkaszervezet vezetői nem szavazás tárgya. Azzal dolgozok együtt, akivel tudok, akivel hatékonynak és eredményesnek érzem. A felháborodott megszólalók közül hány dolgozik olyan munkahelyen, ahol nem a vezető dönt arról, kikkel akar együtt dolgozni? Jánossal együtt akartam dolgozni, de közösen láttuk be, hogy ez nem megy – döntően külső okok miatt. A város egy részét látta azoknak a tevékenységeknek, amit Jánosnak végeznie kell, de a többségét nem látta, nem is láthatta.

3. Kívülről megítélni, hogy mi a jó, mi nem jó, kívülről osztani az észt, és beleszólni abba, amit nem élt át, nem ért, nem tud – azaz fogalma nincs a körülményekről, azt baromi könnyű, csak épp teljességgel felelőtlen. Komolytalan és felszínes. Olyanok nyilvánítanak véleményt is sokan, akik egy napot nem dolgoztak a rendszerben (többen nem is élnek a városban), illetve egy napot nem vettek részt azokban a munkákban, amelyekben Jánossal dolgoznunk kell. Fogalmam nincs, honnan a bátorság az ítélkezéshez, de bizton mondhatom: felelőtlen dolog olyan dolgokban ítélkezni, aminek körülményeiről semmit nem tudnak, vagy max. hallomásból felszínes benyomásaik vannak.

4. Nap, mint nap vezetni kell a várost, és döntéseket hozni. A döntések között nem egy olyan van, ami nem lehet népszerű. Senki nem örül egy adóemelésnek, vagy egy intézménybezárásnak – sorolhatnám. De felelős vezetőként nem csak népszerű döntéseket kell hozni, hanem szükségszerű lépéseket is. Olyanokat, amiről tudjuk, hogy fájni fog, amiről tudjuk, hogy nem hoz népszerűséget, de tudjuk: ez a jó döntés. Eddig sem hajszoltam népszerűséget, ezután sem fogok, egyszerűen próbálok jó döntéseket hozni, olyanokat amelyeket szükségszerűen meg kell hozni, és nem érdekel, hogy kinek tetszik, kinek nem. Elég a meggyőződés, hogy mi a város érdeke – hosszútávon, mi a városnak jó.

5. János nem az első aki távozik az önkormányzati kötelékből, nem is az utolsó. Addig kell alakulnia a személyi állománynak, ameddig el nem érjük azt, hogy a leghatékonyabb, legütőképesebb csapat összeáll. Ennek pedig indikátora a város fejlődése így, vagy úgy. Lehet szociális foglalkoztatást megvalósítani az önkormányzatnál, de nem áll szándékomban. Haladni kell előre, minden fogaskeréknek megvan a helye, és a teljes működés minőségét mindenkor a leggyengébb fogaskerék teljesítménye fogja meghatározni. Ezért kell alakítgatni a rendszert, hogy egyre jobb legyen. Adott esetben persze szívesen vettem volna, ha János marad, és korábbi beosztását elfogadja, de nem így döntött. Megyünk tovább, mert a város ügye így halad előre.

Lehet sajnálkozni, egyet nem érteni, de akkor is döntést kell hozni: nap, mint nap. Majd az idő ítél a döntésekről, de konkrétan ez egy olyan döntés, amit nem pusztán én hoztam.