Külföldi minták alapján folytat biogazdálkodást a kevi gazda

A jó termőtalaj titka a természetesség – vallja Szőllősi Gábor. A Túrkevén gazdálkodó férfi módszerei pedig merőben eltérnek a manapság megszokottaktól. A biomegoldások alkalmazása nem új keletű dolog, ám sokan még nem tudnak azonosulni ezzel a szemlélettel. Gábor a tapasztalatairól, céljairól és a föld, a talaj regenerálódó képességéről is beszélt.

– Mióta gazdálkodik a földjein?
– 2015 tavaszán vettem át a családi gazdaságot édesapámtól, már korábban is alaposan művelték, szántották, ő a klasszikus módozatokkal gondozta, én pedig eldöntöttem, hogy teljesen biológiai alapokon gondoskodok a földekről.
– Mit jelent ez pontosan, hogyan lehetne meghatározni a biológiai gazdálkodás fogalmát?
– Elsősorban a módszerekben rejlik a titok. És persze abban, hogy vegyszerek nélkül gondozzuk a földet. A kémiai szerek és a gépek helyett a talajlakó mikrobákra, gilisztákra, valamint az élő növényi gyökerekre építjük a gazdálkodást. Továbbá nem szántunk, csak lazítjuk a talajt. És elhagytuk a műtrágyát, gombaölőt, gyomirtót, helyettük biológiai szereket használunk.
– Honnan jött ez a szemlélet?
– Gyermekkoromban körbevett a mezőgazdaság, állattartás, így a földdel való kapcsolódás egy érzelmi kötelék számomra. Később ugyan más irányt vett a pályám, bő tizenöt évig működtettem bevásárlóközpontokat, és Budapesten éltem. Aztán megismerkedtem egy társasággal, egy mezőgazdasági kutatás-fejlesztési pályázaton dolgoztak. Oda kerestek olyasvalakit, aki tudja tartani a kapcsolatot a külföldi partnerekkel. 2012-től lehetőségem nyílt a világ különböző részein változatos módszereket megismerni: Amerika, Japán, Svájc, Ausztria, Németország. Mindenhonnan más tudással tértem vissza. Például Ausztriából a komposztálási technológiát, Amerikából a talajélet-vizsgálati módszert hoztuk, Japánból pedig a bioszéngyártás tudását. Harmadik éve foglalkoztam a pályázattal, amikor megfogalmazódott bennem, hogy ilyen elvek alapján szeretném gondozni a saját földjeimet is.
– A szerteágazó tudás és a sok tapasztalat alapján ön szerint mitől jó a termőtalaj?
– A talaj önmagában mindenre képes. Az intenzív emberi beavatkozástól mentes területeken, saját rendszerben, megfelelően, jól működik az ökoszisztéma. A termőföld, amin gazdálkodunk is ennek a része. Sajnos manapság mesterséges környezetet hozunk létre a természet kellős közepén. A talaj alapvetően porózus szerkezetű, amiben a víz, a tápanyagok, gázok, kórokozók, mikrobiológia megfelelő arányban vannak jelen. Egészséges egyensúlyi állapot jellemzi a termőföldet. Mi ebből kibillentjük a modern, gépalapú, vegyszeres gazdálkodással. Olyan ez, mint amikor az emberi testet gyógyszerekkel kezelik, a mellékhatásokra is készítményt kap, végül függőségi állapot alakul ki. A termőfölddel ugyanez történhet, végül gyenge lesz az immunitása.
– Mennyi idő alatt lehet helyrehozni az egyensúlyi állapotot?
– Sok mindentől függ, de például az én esetemben, amikor édesapámtól átvettem a családi gazdálkodást, már másnap hozzáfogtam a változtatásokhoz. A kevi talajon két év alatt jutottam el oda, hogy amíg a szomszédos földeken karvastagságnyi repedés volt, az enyém nagyrészt egyben maradt. A harmadik szezonban már édesapám is elismerően méregette, ezt remek visszajelzésként könyveltem el.
– Mennyire követi a módszereit a többi, környékbeli gazda?
– Az a tapasztalatom, hogy a saját hazájában nem lehet próféta az ember. Persze akadnak érdeklődők, de a közvetlen közelemben nem alkalmazzák a módszereket. Egyébként is, amit ők látnak, vagy amihez egy mostani gazda szeme hozzászokott, ahhoz képest az én földjeim gyomosak. Persze a biogazdálkodás minimális gyommal jár, ez is része a módszernek. A megyében viszont sok gazdának adok tanácsokat.

Szőllősi Gábor 2015-ben vette át a családi gazdaság vezetését édesapjától, azóta a nagyvilágban megszerzett tapasztalatai alapján gondoskodik a termőföldekről
Fotó: Beküldött fotó
– Mi alapján osztja fel a földjein a területeket? Milyen célok szerint jelöli ki az egyes részeket?
– Üzemi gazdálkodás és konyhakerti között nagy a különbség, noha azonos elvek mentén működnek. Egy családi ház kertjében vannak termőterületek, a zöldség és gyümölcs helye. Közlekedő utak, az ágyások között, úgynevezett angolparkos területek, ahol nyírjuk a gyepet, bokrok, fák vannak, ez a kinti lazítás színtere. És a negyedik, az ökológiai rezervátum, ez jobbára kimarad a kertekből. A szem elsőre káosznak látja, de ez egy természetes szeglet, amely állandó életteret biztosít sokféle élőlénynek, és ami a földnek is jót teszt. Az egyensúly így áll vissza a kertben, és ez így működik a földeken is.
– Megmenthető egy reménytelennek minősített földterület?
– Sívó homokból is lehet újra termékeny föld, de csodarecept nem létezik. A talaj termékenységét módszeres gazdálkodással lehet megteremteni, elsősorban az egyensúlyi összetevők pótlásával.
– Mit gondol a komposztról, mit javasol azoknak, akik házilag próbálkoznak az előállításával?
– Komposzt és komposzt között is óriási a különbség, de mindenképpen hasznos. Én magam már nagyüzemi léptékben végzem ezt a folyamatot, megfelelően gépesített módon. Ám van néhány alapelv a házi változat előállításához. Minél szellősebb az egyveleg, annál jobb. Lehetőleg aprítsuk le a növényi részeket, és ne rétegezzük, hanem alaposan keverjük össze. Tartsuk nedvesen a közeget, időnként forgathatunk is rajta, hiszen a mikrobáknak megfelelő mennyiségű vízre és levegőre van szükségük. Ha azonban egy árnyas fa törzse mellett alakítjuk ki a házi komposztálót, forgatni sem szükséges.

– Mennyi idő múlva használható a keverék?
– Nagyjából fél, háromnegyed év múltán. Használat előtt szükséges átrostálni, utána a földhöz adható. Nagyon hasznos, sokat segít a talaj minőségén.

A talaj termékenységét módszeres gazdálkodással lehet megteremteni – vallja Szőllősi Gábor
Fotó: Beküldött fotó

https://www.szoljon.hu/gazdasag/helyi-gazdasag/kulfoldi-mintak-alapjan-folytat-biogazdalkodast-a-kevi-gazda-2489024/