Gajzágó Salamon

Gajzágó Salamon

Túrpásztó, 1828. február 2. – Budapest, 1898. március 9.
Túrkeve rendezett tanácsú város képviselőtestülete Túrkeve Város Díszpolgárrá választotta 1892. július 27-én.

„a legmélyebb és legőszintébb hálaérzettel azon nemes buzgalomért, önzetlen és jóakaratú tevékenységéért a mellyel … városunk közügyeinek, anyagi és szellemi érdekeinek az előmozdítása, fejlesztése s felvirágoztatása tekintetében sok esetben kifejtett.”

Az Állami Számvevőszék első elnöke, valóságos belső titkos tanácsos, a Vaskoronarend lovagja, katona, 1893-tól haláláig pedig a főrendiház tagja a magyar Országgyűlésben. Ősei örmény származásúak, az 1700-as évektől Pusztatúrpásztón éltek. A gimnázium Szolnokon és Pesten végezte, jogot tanult Pozsonyban. Részt vett az 1848. március 15-ei budapesti megmozdulásokban. Harcolt a szabadságharcban, Mórnál fogságba került, 1849 októberében kiszabadult, majd 1851 Néma faluban telepedett le. 1861-ben Belső-Szolnok vármegyei főjegyzővé és később a szebeni országgyűlésre követnek választották meg, de nem ment el. 1865-ben a kolozsvári országgyűlésen követ volt, 1893-ban a főrendiház tagjává nevezték ki. 1898. március 9-én Budapesten halt meg.