Tisztelgés a székely hősök emléke előtt

Túrkeve Város Képviselő-testülete múlt évben döntött úgy, hogy a lassan nemzeti szakrális helyszínnek számító Nyergestetőn településünk lakóinak nevében egy tiszteletadó kopjafát állít.

Miután az Internet mindenki számára nyújthat segítséget, így nem írnám le részletesen, hogy 1849. augusztus elsején milyen hősi hadcselekmények is zajlottak itt, így részletesen nem írnék Tuzson János honvédőrnagy 1000 fős, más források szerint 200 fős honvédkülönítménye teljesítményéről, akik 7 órán keresztül tartották fel a 12 ezres egyesült osztrák-orosz sereget. Legyen elég annyi felszínesen, hogy Kányádi Sándor méltán hívta magyar Thermopülanak ezt a helyszínt, és az itt hősi halált halt nemzeti hősök örökre beírták nevüket a nemzet mártírjai közé.

Ezt a verset egyébként a Túrkevéért Alapítvány és azt hiszem városunk barátja, Marosán Csaba színművész csodásan adja elő, érdemes meghallgatni:

https://www.youtube.com/watch?v=o_sjVZXbxnM

Néhány éve jártam itt Csernáton község vezetőivel, és akkor azt szerettem volna, hogy egy esetleges testvérvárosi kapcsolat születésekor közösen állítsunk itt emléket. Sajnos a testvérvárosi kapcsolat terve meghiúsult, de a kopjafaállítás terve mégis haladt tovább, és településünk képviselő-testülete egyhangúlag támogatta múlt évben a kezdeményezést: tiszteletadást a székely hősöknek, és a nemzeti összetartozás ügyét képviselni határainkon túl is a tiszteletadással.

Csak néha vállalok fel szimbolikus nemzetpolitikai célkitűzéseket, azt gondolván, hogy egy város vezetőjének szintjénél magasabb szinten kell képviselni ezeket az ügyeket. Ennek ellenére magyarságunk megélése épp úgy fontos egy kisvárosban, mint annak a megélése, hogy túrkeveiek vagyunk, és épp ezért örömömre szolgál, hogy részt vehettem ezen küldetésben.

Ezen okok miatt érkeztem egy kisebb túrkevei csoporttal (16 fő, a hazug Nagy Sanya és más rosszindulat kedvéért: mindenki saját költségen utazott, szállt meg, saját szervezésben, és vett részt a programon, az én kivételemmel a jelenlévő munkatársaim valamennyien szabadságuk terhére) hétfőn, Székelyföldre. Hétfői napon Székelykeresztúron az 1849 július 30-i eseményekre emlékeztünk (mellesleg ide is van egy szép Kányádi vers: “Haldoklik az öreg tanú” címmel), Segesváron az 1849 július 31-i eseményekre, míg mai napon az 1849 augusztus 1-i eseményekre, Nyergestetőn. Ennek kapcsán 10 órakor avattuk fel városunk emlék-tiszteletadó kopjafáját. Abban bízom, hogy minél több túrkeveinek lesz lehetősége ide elzarándokolni, egy szál virággal, egy koszorúval megemlékezni a nyergestetői történelmi eseményekről.

Megtiszteltetés volt, hogy városunkat képviselhettem a mai napon, és büszkén álltam két önkormányzati képviselő, Dékányné Madarász Piroska és Kiss-Simon Edit és néhány munkatársam társaságában a tiszteletadás pillanatában.

Ezúton tisztelettel köszönöm Sass Attila csíkkozmási fafaragónak a lelkiismeretes munkát, köszönöm Szántó László polgármester úrnak, Csíkkozmás polgármesterének a szívélyes fogadtatást és a segítséget, külön köszönöm a kabinetem sajnos velünk utazni nem tudó munkatársának a hatékony ügymenetet.

További képek:

ITT