KÉSZ A FUTÓPÁLYA A LIGETBEN

Nyilván fogalmam nincs, hogy mit hoz a jövő, és leszek-e még vezetője a városnak a jövőben, de tömérdek bosszúság között, rengeteg fejfájás után, azért jó érzés időről időre átélni azt, hogy tulajdonképpen ha soha többé nem foglalkoznék a város ügyeivel, akkor is megérte, mert sikerült valamit csinálni, amit elvileg már senki nem vihet el/vehet el a várostól.

Ilyen érzésem volt, amikor a templom megújult, vagy amikor a két TOP programot befejeztük másfél év alatt, amihez az előző ciklusban 4-5 év alatt hozzá sem kezdtek, vagy épp a Póhamarai út felújításánál, de ilyen látni a ballai út megújulását, és ilyen volt ma látni a futókör kialakulásának megkezdését.

Nem, ebből a pénzből nem lehetett utcákat javítani, nem, ebből nem lehet közvilágítást finanszírozni. Ez az élhető város programunk része, hogy futókör jöjjön létre a Ligetben, a pénzt erre kaptuk, és ebből a forrásból nem lehetett pályázni belterületi utakra, vagy működésre.

Igen, lesznek sokan, akik soha nem fognak futni rajta, de tudom, hogy lesznek, akik igen. Lesznek akiket örömöt okoz ez a fejlesztés, és kikapcsolódást hoz néhányak részére. Örülök neki, hogy ez is elkészül a cikluson belül, és bármit hoz is a jövő: ezt már innen nem viszik el, és a Liget, többfunkciós közösségi térként tovább gazdagodik. Négy parlamenti év képviselőség során nem sok sikerélményem volt, a Fidesz ellenzékeként azért nem kecsegtetett eredménnyel a legkeményebb munka sem. A polgármesteri munkában is sok a küzdelem, sok a bosszúság, de időről időre van egy kis öröm, egy kis siker, hogy valami elértünk. Ha most épp csak egy futókört is.

Talán kis dolognak tűnik, de nekünk nem az. Sok vesződség, sok millió Ft., és ha nem is tűnik jelentős dolognak – évtizedekre megmaradhat, és lehet része a város életének.

Ezúton is köszönöm minden kollégámnak a pályázatíróktól a lebonyolító műszakis kollégákig, akár az asszisztensig, akinek tollba mondok kérelmeket, terveket, a jegyzőknek, a kabinetvezetőnek, vagy a számviteli munkát végző pénzügyeseknek, vagy épp a munkámat jelentősen segítő alpolgármesternek és néhány képviselőnek. Köszönöm, hogy időről időre, „annyi balszerencse közt, Oly sok viszály után“ – de van előremenetel, amit jó megnézni.

Szóval, ma épp a futókörnek örültem a bajok és bosszúságok között. Még nincs kész, még csak az első rétege van leöntve, és végül szép „sportvörös“ lesz, de már halad, és jövő hét közepére kész lesz.

A rosszindulatúakat, ellendrukkereket is üdvözlöm. Tudom, hogy szerintük semmi nem fejlődik és minden rossz, de elmúlt az érzés, hogy törekedjek megfelelni mindenkinek a városban, így csak úgy örülök magamban, hogy isémét valamivel gazdagodik a város.